A költségvetés tavaly őszi parlamenti tárgyalásában végrehajtott fiktív bevételnövelés és a tavaly év végi nagy spórolás után megindult kifizetések üthetnek lyukat az idei büdzsén: emiatt a hiány a nyugdíjpénztári pénzek nélkül 250 milliárd forinttal átléphetné a bűvös 3 százalékos határt, állapította meg egy belső NGM-elemzés. Ez azzal fenyeget, hogy nem kerülnénk ki az uniós túlzottdeficit-eljárás alól, ezért kellett váratlanul, az elemzőket is meglepve 250 milliárdos tartalékot létrehozni.

A nemzetgazdasági miniszter a napokban váratlanul bejelentette, hogy azonnal 250 milliárd forintos stabilitási tartalékot képeznek az idei büdzsében, amely „súlyos külső kockázatok megjelenése esetén” megvédi a költségvetést „az európai pénzügyi rendszer hullámveréseitől.” A puffert a pénteken megjelent kormányrendelettel létre is hozták, a pénz zöme a minisztériumok kiadásainak megnyesésével jön össze.

A Nemzetgazdasági Minisztériumban készítettek egy költségvetési prognózist belső használatra, amely azt mutatta, hogy ennyivel el van számolva a büdzsé, ha kivesszük belőle a nyugdíjpénztári történetet – festette le a helyzetet egyik forrásunk. Arra az eredményre jutottak a tárcánál, hogy ha eltekintünk ettől a GDP akár 9 százalékát is elérő pénztárivagyon-transzfertől, és csak az alapfolyamatokat nézzük, akkor a hiány túllépi a GDP 3 százalékát, éppen 250 milliárd forinttal.

A 250 milliárd forintos elcsúszás alapvetően két nagyobb tényezőből jön össze – mondták lapunknak. Az egyik, hogy tavaly év végén nagyon meg kellett fogni a minisztériumi kiadásokat, amit úgy tudtak megtenni, hogy a beszállítóknak nem fizették ki novemberben, decemberben a számlákat, így óriásira duzzadt a költségvetési intézmények tartozásállománya. Ezt az adósságot januárban elkezdték leépíteni, talán túlzottan nagy ütemben is – ezért is lett olyan rossz a januári költségvetetési egyenleg –, és ez a várható pluszkiadás rontja az idei szaldót.

A másik, hogy a bevételi oldalon elmaradás látszik a költségvetési törvényben elfogadotthoz képest a reális makropálya alapján. Ősszel az első körös módosító javaslatok megszavazásakor a parlament körülbelül százmilliárd forintos fiktív bevételnöveléssel teremtett fedezetet pluszkiadásokra, olyanokra, mint például a Moszkva tér felújítása, a debreceni futballstadion költsége, a katolikus egyháznak járó pluszapanázs vagy a MÁV hídrekonstrukciós programja. Ez a pénz csak papíron létezik a bevételi oldalon, a most reálisnak tűnő makropálya alapján nem.

 (forrás: Index)